A program elsődleges célja a Székelyföldön még élő gyűjtők munkkásságának megörökítése, elsajátítása és továbboktatása Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgyön. A feladat a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola berkein belül született Pacsirták népdalegyüttes hatásköre volt, akik István Ildikó koordinálásával segítették a program megvalósulását. Az általáluk elsajátított népdalokból született előadás Gelencén került bemutatásra. Köszönjük az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Csoóri Sándor programjának részéről biztosított támogatást.  

A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő Csoóri Sándor Programjának támogatásával egyesületünk 3 darab női székely viselettel gazdagodott. Célunk biztosítani ezáltal a vidéki térségben zajló néptáncoktatás minőségét, a létrehozott előadások színvonalának javítását.  Ezúton is köszönjük a támogatást!

Az előadás a középajtai és vargyasi néptánccsoportok közös produkciója. Tőkés Zsolt és Tőkés Edit szervezésében jött létre, és önmagában egy táncos barangolásként tekinthetünk rá. Célunk elsősorban a térség kulturális programkínálatának bővítése, valamint a nemzeti identitástudat megerősítése, értékeink megőrzése és átadása a következő generációk számára. A program megvalósulását a Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Csoóri Sándor Alap támogatása tette lehetővé. 

A sepsiszentgyörgyi Sláger Rádió és a Sic -Art Egyesület összefogásából létrejött és az NKA Halmos Béla programja által támogatott műsor célja volt, hogy megismertesse és megszerettesse hallgatóságával a hatalmas erdélyi / székelyföldi zenei kincset. Három állandó szakértő bevonásával történő rádiós népdaloktatás mintegy 12 hónapot ölelt át. Ennek keretében, István Ildikó népdalénekes koordinálásával a műsor sugárzása alatt történt népdaloktatás.

2019 óta működő projektünk célja az évszázadok óta szülőről gyermekre örökített magyar népzene- és népdalkincstár az erdélyi magyar szórványközösségek köztudatába beépüljön. Jelenleg a Szeben megyei Medgyes ad otthont szórványprogramunk ezen pillérének  több, mint 20 gyermek részvételével. Az oktatási programot az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, valamint  a Csoóri Sándor Alap támogatja. Köszönjük!

A program 2020-ban valósult meg, ennek elsődleges célja a Kovászna megyében fellelhető turisztikai potenciál kiaknázása nyári sporteszközök beszerzése által. Így sikerült egyesületünknek 10 biciklit beszerezni, amelyeket a Kommandóra látogatók vehetnek igénybe, akár túravezetővel is.  

A program célja a Kovászna megyében amatőr kategóriában működő könnyűzenei együttesek számára oktató, nevelő céllal létrehozni egy 6 napos műhelyt, mely lehetőséget biztosít a résztvevők számára szakmai továbbképzésre, non formális oktatási módszerekkel. A programot Kovászna megyében elismert, megfelelő tapasztalati háttérrel rendelkező oktatók valósították meg.

A Nemzeti Kulturális Alap Halmos Béla Programja támogatásával 2019 februárja és 2020 februárja között megvalósult “Hozományláda” című programunk keretében kétheti rendszerességgel gyártottunk magyar népzenét és népi hagyományokat népszerűsítő műsort, amelyet szerdánként 13 órától sugároztunk a sepsiszentgyörgyi Sláger Rádióban, ismétlésben a következő hét szerdáján hangzott el a műsor.

A projekt célja az erdélyi népi kultúra megismertetése olyan rétegekkel is, amelyeknek mindeddig nem állt módjukban ezzel találkozni.

A támogatási periódusban 26 műsort gyártottunk, amely összesen 10 óra 2 perc 22 másodpercnyi szerkesztett hanganyagot jelent. A műsor ismétlésekkel együtt összesen 52 alkalommal került műsorba, így a teljes sugárzott terjedelme 20 óra 4 perc 44 másodperc volt.

A sepsiszentgyörgyi Sláger Rádió és a Sic Art Egyesület összefogásából létrejött és az NKA Halmos Béla programja által támogatott műsor célja volt, hogy megismertesse és megszerettesse hallgatóságával a hatalmas erdélyi / székelyföldi zenei és néprajzi kincset. Három állandó szakértő bevonásával felmutattuk az erdélyi magyar nyelvterület tájegységeinek összefüggő népzenéjét, táncrendjét, viseletét, azaz néprajzi térképét, fokozott szerepet kapott az ünnepi szokásaink ismertetése. Műsorunkban az elmúlt évtizedek hangszeres, zenekari gyűjtései szólaltak meg.

A „Tüzet viszek” nyomtatott segédanyag saját szerkesztésű kiadvány, népzene- és néptánc oktatásban résztvevő diákok vehetik igénybe bérmentesen. A grafikai illusztrációkkal színesített kiadványban fellelhetők népdalok, hangszerismertetők, népi gyermekjátékok egyaránt. Továbbá összefogó képet kaphatunk, hogyan történik a népi gyermekjátékok alkalmazása didaktikus közegben. Az immár 20 éve Sepsiszentgyörgy óvodáiban néptáncfoglalkozást tartó István Ildikó tapasztalatait, illetve az általa alkalmazott módszerek részletes bemutatását olvashatjuk. Köszönjük a Csoóri Sándor Program, valamint az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő hozzájárulását, amellyel lehetővé tették a kiadvány létrehozását.

A Csoóri Sándor Program, illetve az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő hozzájárulásával létrejött Örvendezzünk programunk célja a népi zene eljuttatása olyan közösségekhez, amelyek nem részesülhetnek ennek varázsában a mindennapokban, ezt fűszerezve a Karácsony, mint néphagyomány élményével. A koncertkörútunk során 5 helyszínre látogattunk el Kovászna, Brassó és Szeben megyékben. 

A projekt célja egy 6 napos (5 éjszaka) népi díszítőműhely tábor megvalósítása volt, 25 erdővidéki gyerek számára, akik a projekt során elsajátíthatták a nemezelés, csuhézás, bútorfestés és fonalgrafika technikáját. A projekt célcsoportja 8-14 éves erdővidéki gyermekek, akik szerettek volna megismerkedni a népi díszítőművészettel és a hagyományos szakmák rejtelmeivel. A projektben résztvevő szakemberek a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola 2 képzett tanára, akik biztosították a szükséges tananyagot és a kellő szakmai tapasztalatot. A díszítőművészet mellet fontos hangsúlyt kapott a testi, szellemi, érzelmi felfrissülés, az önfeledt kikapcsolódás, játék, az önállósulás fejlesztése, a társas kapcsolatok kialakulása, a szocializáció és az önismeret fejlesztése.

Erdővidék rendkívül gazdag népi, hagyományos díszítőművészeti anyaggal rendelkezik, azonban mára ez a szellemi anyag eltűnőben van, a hagyományos díszítőművészet egyre inkább elfelejtődik. Erre a problémára kívánnak válaszolni az egyesület által szervezett táborok, megismertetik a résztvevő gyermekeket a díszítőművészet alapjaival, megszerettetik a résztvevőkkel ezeket a már elfelejtetett szakmákkal, így megőrizve a hagyományokat és tovább mentve a jövő generációjának.

Hisszük, hogy 5 nap alatt is sikerülhet olyan jelentős eredmények elérése a nemzeti öntudat erősítése területen, amelyek hosszútávú célunkat egyaránt szolgálják: a társadalom szerves részévé formálni az itt elsajátítottakat, felelőssé tenni a résztvevő közösséget a fenntarthatóság érdekében.

Olyan oktatói tevékenységek zajlottak, mint: szövés, fonás, nemezelés, bútorfestés, és különböző fonalmunkák, az alkotó tevékenység mellett aktív pihenésre, társasjátékra, kincskeresésre, gólyalábon járásra, fánksütésre, táncolásra, zenélésre volt lehetőség.

A legjobb hasonlat, amivel a városi környezet után hirtelen mindenre megnyíló gyereket lelehet írni, az éppen a hangya. A négykézlábon, kezükben nagyítóval járkálógyerekekről azt hihetné a kedves olvasó, hogy ilyen nem is létezik a valóságban, pedig Zabolán ez a ritkaszámba menő jelenség zajlott, ha nem is éppen hét napon át, de a mobiltelefon képernyőjétől nehezen eltávolítható kamaszokhoz mérten feltűnően gyakran.

Hőscincért,szöcskét, siklót, tücsköt és temérdek más bogarat vehettek szemügyre a biológus vezette tevékenységen: a szakember elmondása szerint nem nehéz eljutni a gyerekekhez, hiszen ők azon generációt képviselik, akik inkább képernyőről ismerik a természetet és nem személyesen. Egy apróság, egy bogár, vagy egy szabadon megfigyelhető őz mindenképp izgalmas számukra, hiszen más csupán nézni és más konkrétan megfogni, látni, hogy miként viselkedik egy élőlény.

A zabolai Csipkéstábor Kovászna megye közkedvelt helyszíne, évtizedek alatt gyerekek ezrei fordultak meg benne: ezúttal a Hangyasuli tábor zajlik itt. A júliusi napsütés nagyon is kedvezett a különböző, tematikus kirándulásoknak, a gyerekek a környék hídégvizű medencéivel, a posztvulkanikus táj által létrehozott fürdőkkel, mofettákkal barátkoztak – az előbbiekkel igaz lényegesen többet: a csoport a pár óra sétányira lévő Tündérvár irányában tett kirándulás során egysaját „medencét” is felfedezett, azaz egy nagyobb, ám rendezetlen forrást,amely kisebb tavat idéző vizében 5-6 legény és leány számára is jutott hely. A hangulat ennek jegyében természetesen jókedvű, délután előkerülnek a gitárok,amelyek néha, bár nem szabadna, még lámpaoltás után is fel-fel pendülnek.

Külön csemege az éjszakai kirándulás, amelynek keretében biztonságos helyről medvelesre indultak a fiatalok: igaz a társaság elég zajosan mozgott, így medvét is csak egyet láttak, azonban az amúgy ritkán látható szarvasokkal is találkoztak.

Amikor a táborról kérdezzük őket, a gyerekek kórusban válaszolnak: „Jövőre is jövünk”, „Igen, de akkor csendben ültök, hogy a többi medvét is lássuk” és hasonló megjegyzések röpködnek.A tábor szervezői is elégedettek, elmondásuk szerint ritka az, hogy ilyen lelkes ifjakkal teljen meg a helyszín. A csapat jó, azonban az animátorok munkája is elengedhetetlen volt: a jelek szerint a Csipkésben újra találkozott két tökéletes összetevő a Hangyasulis szervezők szakmai tapasztalata és a lelkes fiatalok.

2017 július 2-6. között került sor a hagyományos nyári kézműves tábor megszervezésére a zabolai Csipkés táborban.

A tábor ezúttal is olyan programoknak adott helyet, amelyek egyidőben értéket és élményt is nyújtottak a gyermekek számára.

Táborunk célja a gyermekek alkotókészségeinek, kézügyesség és szépérzékük fejlesztése volt, olyan területek alkalmazásával, mint:

• bogozás
• festés
• nemezelés
• kartondoboz díszítés
• csomózás
• pánkósütés, stb.

Projektünk célja a Kovászna megyei, hagyományos népi motívumokat felhasználó bútorfestők támogatása, biztosítva számukra a munkájukhoz szükség bútordarabokat, Hosszú távú célunk a született darabok hazai és nemzetközi területeken történő bemutatása, népszerűsítése, kiállítása, megismertetve ezáltal a lokális kulturális értékeket.

2017. november 8 és november 11-e között került megszervezésre a Sic-Art Egyesület kezdeményezésére a fúvós műfajt támogató Karnagyképzőre. A projektben résztvevők négy napos intenzív oktatásban vehettek részt, melynek eredményeként non formális oktatás keretein belül, az immár megfelelő szaktudással rendelkező karnagyok továbbképzésére került sor. A programban résztvevők száma 20 fő volt, mindnyájan valamely fúvósegyüttes karnagyai. Egymást segítve, mozgatva, támogatva, és főként tudásukat megosztva járultak hozzá a rendezvény sikerességéhez.

A 4 napot körül ölelő rendezvény helyszínéül ezúttal a Kovászna megyei Nagybacon település szolgált.

A rendezvény szakmaiságát illetve tartalmi mivoltának megerősítését biztosították:

– Vágási István

– Czier Zsolt

A műhely szervezését a Sic Art Egyesület, a Communitas Alapítvány és Romániai Magyar Demokrata Szövetség anyagi támogatásával sikerült megvalósítani.

A Fiatal színjátékosok találkozóját a Sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskolával illetve az Osonó Színházműhellyel  közösen inditottuk 2016-ben. Az említett partnerek programjai között szereplő Színjátszói alapismeretek képzés projekt keretén belül hozzuk létre az ország más településeire is kiterjedő két napos amatőr színjátszói fesztivált. A 2016. június 18-19-ei rendezvényünkre 8 amatőr színjátszó társulat jelent meg  Sepsiszentgyörgyön. Helyszínül a Tamási Áron Színház Új Stúdiója szolgált, ahol minden csapat bemutatkozott a legtöbb egy órás produkciójával. Nem titkolt célunk a fent leírtakkal fellendíteni megyénk és városunk már meglévő kulturális életét. Az előadások szabadon látogathatóak voltak a nagyközönség számára is.

Projektünk célja, hogy a háromszéki emberekkel megismertessük az erdélyi népzene és néptánc hagyományát és megtanítsuk megélni annak szépségeit. Fontosnak tartjuk, hogy a különböző településeken élő néptánc kedvelők közösséget formáljanak, tapasztalatcserére legyen lehetőségük, és kulturálisan erős és értékes kapcsolatokra tehessenek szert. A program keretén belül szeretnénk olyan településekre is eljutni, ahol nem müködik tánccsoport, azzal a céllal, hogy az adott településen is létrehozódjon egy néptánccsoport.